Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Dohányzás és személyiségváltozás

Áldás, vagy átok.. A dohány íze és a türelmetlenség érte, tömegek számára jelenti a létezés természetes velejáróját. Régi keletű vita az, hogy a dohányzás hogyan és mennyire káros. Az újabb elemzési szempontok egyike a dohányzás és a személyiség lehetséges összefüggéseit keresi.

 

Ugyan az addiktív viselkedés általános kutatása számára hagyományosan informatív, így kutatási kérdéssé is tett felvetés a személyiségjellemzők és a különféle addiktív jelenségek közötti kapcsolat vizsgálata, még nem született meg a teljes és kielégítő válasz erre. Számos részeredmény áll már rendelkezésre e területen, és újabbak születnek folyamatosan. A kutatás jelenleg ebben a szakaszában tart. Ilyen szakmai környezetben és indíttatásból született meg Andrew Littlefield és kollégáinak vizsgálata a Missouri Egyetemen.

 

teeneger-smoke.jpg

 

Kutatásuk során 18 és 25 év közötti fiatalokat vizsgáltak dohányzási szokásaik és a személyiségjellemzőik tekintetében. Egyik elemzésükben két kiindulási csoportot képeztek, egyrészt a dohányzó és dohányzásukat megtartó személyekét, valamint a korábban dohányzó, de 18 éves koruk után azt elhagyó személyek csoportját. Egyik megfigyelésük az volt, hogy a dohányzó személyek magasabb értékeket mutattak impulzivitás és neuroticitás terén. Impulzivitás alatt olyan viselkedést lehet érteni, amikor anélkül kezd valaki cselekvésbe, hogy a következményekkel előzetesen számolna, a neuroticitás pedig arra utal, amikor a személy az idő nagy részében negatív érzelmeket él meg, ideges, szorong, stb. Bár pontosan ugyanilyen formában nem, de hasonló adatokkal szolgált a szerhasználat kutatása, a köztudatban még talán nem igazán elterjedt ismeret ez sem. Az önismeret szempontjából hasznos adalék lehet a dohányosok számára.

 

Lényegesen újszerűbb azonban azon eredményük, mely szerint a dohányzást abbahagyó személyek esetén, az impulzivitás és neuroticitás mutató, a vizsgált mintában a legnagyobbat csökkent a személyek 18 és 25 éves kora között. A pontos oki viszonyokra e jelenség kapcsán nem derített egyelőre fényt az idézett vizsgálat, de az mindenképp kijelenthető és érdekes, hogy akik abbahagyták a dohányzást, azok az említett két, előnytelennek tekinthető személyiségvonásban a legjelentősebb csökkenést mutatták.

 

Az impulzivitás kézbentartása és negatív érzelmek túlzott jelenlétének csökkentése a történelmi korok óta civilizációs célként volt jelen a legtöbb kultúrában, így van ez a miénkben is. Hatékonyabb szociális életet ígér és rendezettebb, stabilabb élményvilágot önmagunkban. Aligha kíván külön magyarázatot, miért is megfontolandóak a fenti eredmények..

 

Forrás: MTI