Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Újra és újra

Előfordult már veled, hogy újra és újra ugyanabban a helyzetben találtad magad? Amikor ugyanúgy történik minden, mint legutóbb, csak más szereplőkkel? Amikor ugyanúgy jössz ki a dologból, mint ahogy eddig mindig, és már eleged van belőle?

Amikor végre elhatározod, hogy holnaptól nem gyújtasz rá. Most végre klappol minden, kellő erőt érzel magadban, és a következő reggel sikerül belevágni. Szuperül alakulnak a dolgok, büszke vagy magadra, nem is olyan nagy cucc. Odafigyelsz, kitartasz az új életforma mellett, napokig, hetekig, aztán valami isten csapása történik. MÁR MEGINT! ...merthát a főnököd MÁR MEGINT, pont ilyenkor bíz rád lehetetlen feladatot, túl nagy a nyomás rajtad. Sok a teendő, rohanni kell mindenhová, kapkodsz. Valahogy a kollégák is pont most nem bírnak megérteni. Aztán ott van a háztartás, egyéb elintéznivalók, időpontok, ahonnan elkésel, megoldandó feladatok, amik közbejönnek, a család... Persze az otthoni teendőkre sincs időd, az is idegesít, ezer felé kellene szakadnod, és még a gyerekek is pont most nem hallgatnak rád. Kész káosz lett MEGINT, pont mikor le akarsz szokni a dohányzásról. De hát úgy látszik MEGINT nem ez a megfelelő alkalom. Annyira elviselhetetlen vagy, hogy most már muszáj elszívnod egy cigit, mert az őrületbe kergeted a környezeted. 

ISMERŐS A HELYZET?!?!
Bizonyára igen. De a kérdés inkább az, hogy lehet kimászni ebből az ördögi körből? Miért történik mindig ugyanaz? Hol a hiba a rendszerben?


tumblr_lty9liyliu1qb83g1.jpg
 

Már Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja, a modern lélektudományok megteremtője is felismerte ezt a jelenséget és így fogalmazta meg: "Aki nem ismeri a múltat, az rabja marad, aki emlékszik rá, az felszabadulhat"

Tehát az életünkben újra és újra megismétlődő jelenségek hátterében az emlékeink vannak. 
Az érzelmeink három csoportba oszthatóak: az elsődleges érzelmek, a külvilág ingereinek hatására keletkeznek bennünk. Ilyen pl. az ijedtség, az undor. A másodlagos érzelmek valamilyen gondolkodási tevékenység alapján jönnek létre. Pl. emlékezés, fantáziálás. A harmadlagos érzelmeket pedig a saját magunkról alkotott képünk hozza létre. Azaz ahogyan meghatározzuk magunkat. Pl. ha hívőnek tartjuk magunkat, akkor a hitünket, ha lúzernek tartjuk magunkat akkor szorongást hozunk létre az öndefiníciónk alapján.

TELJESEN MINDEGY MILYEN ÉRZELEM KELETKEZIK BENNÜNK,(elsődleges, másodlagos, harmadlagos) az agyunk pontosan ugyanúgy reagál rá.Ráadásul még saját magunk számára is rejtély, hogy mi annak a forrása.
Emiatt szinte törvényszerű, hogy bizonyos szituációkban újra és újra beleesünk ugyanabba a csapdába, elkövetjük ugyanazt a hibát.

Ennek oka, hogy az agyban csupán egyetlen egy olyan idegpálya van, amin az érzelmi ingerek haladni tudnak. Ezeket az érzelmi ingereket a halántéklebeny kapja meg, dolgozza fel, és alakítja át viselkedéssé. Csakhogy mivel mind a három érzelemcsoport ugyanazt az idegpályát használja az érzelmi ingerek közvetítésére, ezért azt fizikailag sohasem lehet tudni, hogy mi váltotta ki eredetileg az érzelmet bennünk.

AZ ÉRZELMEINK TEHÁT MEGCSALHATNAK MINKET, érdemes ezért alaposan megvizsgálni őket. 
A folyamatos stresszt a leszokásnál okozhatja egy korábbi negatív leszokási kísérlet, amikor felkészületlenül vágtál bele, nem készültél tudatosan, és valóban történt olyan esemény, ami indokoltan felzaklatott és kizökkentett. 
De okozhatta teljesen más életesemény-érzés, akár a gyerekkorodból. Lehet elvettek tőled számodra értékes dolgot, tárgyat, vagy csak nem kaptál meg valamit, ami minden osztálytársadnak volt és emiatt rossz érzések gyűltek fel benned. Valószínű, hogy erről nem is tudsz.
Előfordulhat az is, hogy a szüleid olyan dolgokat tiltottak meg gyerekkorodban, amiket szerettél csinálni (vagy akár konkrétan a dohányzást), eldöntötted ha felnőtt leszel nem szólhatnak bele az életedbe, és ez a korábbi dacos emléknyom tör a felszínre újra és újra. Ez esetben a leszokással járó stressz az irántuk érzett harag megtestesítője.

Ha újra és újra megismételjük életünk egy darabját, ha újra és újra visszatérünk ugyanahhoz a dologhoz, akkor az azt jelenti, hogy az életünk megakadt.
Az ÉLET ezzel szemben az, ha megtanulunk másképp reagálni a megszokott dolgokra. Ha új tudásra teszünk szert, és másképp cselekszünk, mint eddig. Ha új szemmel nézünk körül, és olyasmit is észre veszünk, amit eddig nem láttunk. 

Ha úgy érzed hosszú ideje reménytelenül próbálsz leszokni a dohányzásról, keress bizalommal:


Tel.: +36/70 246 16 04

facebook.jpeg

 

(Forrás: Braskó Csaba)