Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Vajon tényleg ezekkel akarod naponta „kényeztetni” a szervezetedet?

A cigaretta legfontosabb összetevői a nikotin mellett a kátrány és a szénmonoxid (CO), de emellett még mintegy 4000 féle anyag kerül a szervezetbe.

Nemcsak Európában, a világ nagy részén is az amerikai típusú, kevert dohányból készített, úgynevezett blended cigaretták terjedtek el. Az európai kevert cigarettákban virginia, burley és keleti típusú dohányok vannak, és ezt a keveréket dobják fel adalékanyagokkal. 

 

Az 1970-es évek előtt nem nagyon használtak adalékokat a cigarettákban, ma azonban egy cigaretta tömegének 10%-át teszik ki. Minden adalékanyagnak minősül, amit gyártás közben a nyers dohányhoz adnak, azaz a tartósítószerek, a nedvesítőszerek, az aromák és a technológiai segédanyagok. Ezek megváltoztatják a cigaretták illatát és ízét, fokozzák a dohányzás élvezeti értékét, gyakoribb rágyújtásra ösztönöznek, fokozzák a függőség mértékét.

 

mi_van_a_cigiben.jpg

 

De vajon tudatában vagy annak, mi van a cigiben valójában, amit naponta magadhoz veszel?

Tudtad például, hogy formaldehidet tartalmaz, ami igen erélyes hatású vegyszer. Nemcsak döglött állatok tartósítására használják, hanem fontos vegyipari alapanyag. Több mint száz éve elterjedten használják különböző termékek előállítására, többek között a műanyag-, a festék-, a papír- és a gyógyszeriparban. Megtalálható a forgácslemezekben, a festékben, a lakkokban, a ragasztókban, a textilanyagokban, a textiltapétákban, a parkettalakkokban, a laminált padlókban és a parafából készült padlóburkolókban. Allergén hatása mellett a formaldehidet potenciális rákkeltőként tartják számon. Az EU osztályozása szerint a 3. kategóriájú potenciális rákkeltő.

 

Tudtad, hogy ugyanaz a cianid van körülötted a cigifüstben amikor dohányzol, mint a patkányméregben? A hidrogén-cianid sói mérgező hatású vegyületek, enzimbénítók. Számos baktérium, gomba és alga állít elő cianidokat, a növényekben általában cukormolekulákhoz kötődve, ciano-glükozidok formájában van jelen és a növényevők elleni védekezést szolgálják. Hidrogén-cianid előfordul a gépjárművek füstgázaiban és a dohányfüstben is. A cianidokat széles körben használják a vegyiparban, pl. a műanyaggyártásban, valamint az ezüst és arany bányászatánál a fém kinyerésére. Erősen mérgező a nátrium-cianid (NaCN) és a kálium-cianid (KCN).

 

Ezen kívül mi mindent tartalmaz még a cigi?

Például arzént, ami szintén rovarölő méreg, acetont, ezt az anyagot ismerheted a körömlakk lemosókból, illetve a festékhígítókból, ammóniát, ami a WC tisztítók egyik összetevője. Ugyancsak megtalálható a cigifüstben a benzol, amely fontos kémiai oldószer, az egyik legfontosabb petrolkémiai és vegyipari alapanyag, valamint a kadmium, ami a gépkocsik akkumlátorában található. Ja és persze az ólom, amivel naponta találkozhatsz a levegőbe nagy mennyiségben jutó kipufogógázból.

 

cigarette_burning.jpgA dohányfüst rákkeltő radioaktív anyagokat tartalmaz

Vajon mitől sugárzik a cigi? A sugárzás forrása a cigarettafüstben található radioaktív polónium 210-es atom. A polónium a mezőkön kerül be a dohányba, annak levelén ugyanis mirigyszerű szőrök találhatók, melyek összegyűjtik a levegőben e nyomokban megtalálható anyagot. Állatkísérletekkel igazolták, hogy a polónium 210 magában is rákkeltő, továbbá a radioaktív polónium más rákkeltő anyagokkal együttműködve még több rákot okoz. Sajnos a sugárzás nem korlátozódik a dohányosra; a sugárzás több mint 75%-a a másodlagos dohányfüstben található.

 

És mi a helyzet a nikotinnal? Talán már tudod, hogy egy függőséget okozó méreg, de vajon azt is tudtad, hogy ez egy rovarölőszer, amit a rovarirtó sprayben használnak?

A természetes kiválasztódás folyamatában az emberi test és az értelmünk különböző technikákat fejlesztett ki, hogy megkülönböztessük a táplálékot a méregtől illetve, megbízható módszereket arra, hogy az utóbbit kiadjuk magunkból. Mégis hogy lehet, hogy a rendszeresen dohányzók szervezete képes ezt a mennyiségű mérget elviselni?

Az első cigarettánk elszívásakor a füst inhalálása (letüdőzése) egy köhögési rohamot vált ki. Ha elsőre túl sokat dohányzunk, akkor szédülünk vagy ténylegesen testileg kellemetlenül érezzük magunkat. Ilyenkor tulajdonképpen a nikotinmérgezés enyhe tünetei jelentkeznek: szédülés, fejfájás, szívdobogásérzés, hányinger, hasmenés, verejtékezés és gyengeség. Ezzel azt mondja a szervezetünk, hogy „Mérget adsz nekem?”

Azonban a dohányosok szervezete egy idő után bizonyos védettséget alakít ki, bennük idült nikotinmérgezés alakul ki. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az erős dohányosok szervezetébe óránként 10-20 mg nikotin juthat be, ami naponta a halálos dózis többszöröse. 

 

A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje!

Nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne ártalmas. A "gyenge" cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot vállal, mint a bármely más dohány terméket rendszeresen elfüstölők. Sőt! A könnyű cigaretták még károsabbak a többinél, mivel a füstjét mélyebbre szívják, és sűrűbben gyújtanak rá. 

 

Mi van még a cigiben???? - nézd meg a videót